Nagyvárosi panaszláda - Szeged, ahogy én látom

Emlékeznek még rá a kedves olvasók? Pár éve még azon folyt a versengés, hogy kinek a telefonja fér el kisebb helyen. Minél kisebb, annál praktikusabb. A ”téglafonokat” kezdetben leváltották a vékonyabb, könnyebb szerkezetek, majd az antennák kerültek a telefon belsejébe – ezzel is helyet spórolva. Ezután kezdődött meg a harc, a minél „több soros” kijelzők között. Ezt követte a minél több színből álló kijelzők versengése. Miután az érintőképernyőt is becsempészték a köztudatba, hirtelen megszűntek a billentyűk és mini laposképernyők lepték el a piacot. Miután a piac így is telítődött, elkezdték a telefonok méretét növelni. Így a korábban „a minél kisebb a menő”-t felváltotta a „minél nagyobb az ász” tudat.

A telefonok lassan már el sem fértek a farmer zsebben és ha el is fértek volna, akkor sem tároltuk volna ott, hiszen képernyőjük egy rosszul sikerült székre üléssel azonnal elrepedt és mehetett több 100 euró a kukába. A mai felhozatalok már inkább presztízs kérdésről szólnak mintsem a funkcionalitásról vagy praktikusságról. Az Apple ugyanis egy sikersorozattal tette zombivá a telefon felhasználók egy elég népszerű táborát. Az Apple már digitális vallásá nőtte ki magát és fanatikusai foggal-körömmel küzdenek, hogy minél előbb szerezzék meg az orruk alá tuszkolt legújabb verzióit a gyártónak. Az Apple IPhone szériája világsiker. Szoftverük és képernyő nagyságukat minimálisan módosító, de a pénztárcákat igencsak megcsapoló termékek ugyanarra jók, mint az árkategóriában tízszeresen alattuk járó más Android operációs rendszerrel rendelkező telefonok. Bár ebben a szériában is megvannak a prémium árkategóriás favoritok. A Samsung is beszállt a „menő” telefonok párbajába így máris megvan az Apple kihívója.

A sok techno-zombi pedig egymást szapulva vásárolja meg a konkurens gyártó porfogó termékeit. Hogy miért gondolom így? Mert elképzelhetetlen számomra, hogy fél év elteltével újabb telefonra legyen szüksége valakinek 700 Eurós áron úgy, hogy a réginek semmi baja és teljesítményében, tudásában egyáltalán (vagy teljesen minimálisan) térjen el az új modelltől. Ennyi pénze van mindenkinek? Ennyire nagy lenne a jólét? Ezért kocsit lehet már venni (jó azért nem egy Ferrarit a szalonból) de nem hiszem, hogy gyerekeink zsebeit ekkora összegű ajándékokkal kellene megtömnünk. A karácsonyi vásárok, kiárusítások kedvencei az új technológiai eszközök, köztük most az okos telefonok és a tabletek a legmenőbbek.

Ez utóbbival szintén nem vagyok kibékülve. Egy okostelefonból kinövő de laptoptól kisebb, egy oldalas óriás lap ami kb semmire nem jó de lehet vele flancolni és wifi-vel rendelkező kávézókban is garantálja, hogy ne azokkal társalogjunk akikkel együtt vagyunk, hanem Facebook-on osztogassunk meg kiskutyás képeket vagy hogy elmondjuk milyen jó a buli ahol éppen vagyunk. Persze, a buli akkor a legjobb mikor egy sarokba behúzódva okostelefont nyomkodsz vagy Angry Birds-szel játszol magadban a legújabb tableteden. A Facebook generáció sajnos hozzászokott, hogy ha szórakozni mennek egy társasággal, akkor az azt jelenti, hogy körbeülik az asztalt és egymáshoz sem szólva nyomogatják érintő képernyős kütyüjeiket.

Szomorú látvány. Itt Szegeden én sajnos minden nap szembesülök ezzel a problémával. Az utcán, a buszon vagy akár a boltban bevásárlás közben is jobb esetben a fülekre tapasztott óriás készülékek, rosszabb esetben valamilyen alkalmazást vagy Facebook oldalt böngészve merülnek el a tömegben és vállnak passzív – sokszor akadályozó – részévé a társadalomnak.

Próbálkoztam én is megbarátkozni ezekkel a modern készülékekkel. Vettem is okostelefont amin wifi, gps, alkalmazások meg mindenféle van, mégis rá kellett jönnöm, hogy az életben mindössze arra jó, hogy minél jobban egy külön kis világba merüljek, kizárva a való világot. Nem lehet úgy élni, hogy a barátokkal csak Facebookon tartjuk a kapcsolatot, a szórakozást csak vicces weboldalak és különböző játékok teszik ki. Talán azok számára megoldás, akik sokat utaznak és unatkoznak egyedül (például vonaton stb.) és egy digitális könyvet olvasnának rajta, vagy utalom űzőnek játszanak egy kicsit rajta, de nem lehet egy telefon az életünk egyedüli eszköze, amivel tartjuk a kapcsolatot a külvilággal!

Ezért döntöttem úgy, hogy visszaváltok a hagyományos, zsebben elférő, valódi billentyűzettel rendelkező kis buta telefonra. Hónapok óta boldogan használom és nem érzem hiányát a legújabb alkalmazásoknak, Facebooknak vagy más extra modern funkcióknak. Szabadabb vagyok és több időm van a valós, valódi életben részt venni.